Ezen a héten San Franciscoba látogattunk el, melyről bátran állíthatom, hogy Amerika egyik „legeurópaibb” városa. Nehéz megmagyarázni mitől is fogalmazódott ez meg bennem, de valahogy itt éreztem egyedül az európai nagyvárosokra jellemző hangulatot, és ezt több kalandortól is hallottam már ezelőtt!
Röviden a városról:
Frisco az Egyesült Államok nyugati partján, Los Angeles-től északra található, az óceán mellett. Az egész évi átlaghőmérsékletről elmondható, hogy nem a szélsőségek városa: télen 10, nyáron 15 fok körüli az átlaghőmérséklet (a legmagasabb átlaghőméséklet 22 fok körül alakul). A város kisebb nagyobb dombokra épült, így akik nincsenek jó kondiba érdemes autót bérelni vagy aktívan igénybe venni a tömegközlekedést. De állítólag rollerrel is kellemesen bejárható a város!
- nap: Lombard street, Cable Car, Cheese Cake Factory,
Az első nap egy könnyed átlagos városnézést tartunk, kezdve a város világhírű utcájával, a Lombard Street-tel. Felülről is szép a látvány, de az igazán ikonikus képet alulról tudjuk elkészíteni.
A nap hátralévő részében pedig felpattanunk a szintén világviszonylatban is híres San Francisco ikonikus tömegközlekedő eszközére, a Cable Car-ra. Érdemes kicsit föl, s alá utazgatni a városban a szerelvényekkel.
Utunk pedig (bár kis sétával) végül a Union Square-en végződik. Hogy miért? Bár a tér önmagában is gyönyörű, érdemes betérni a Cheese Cake Factorybe! Az itt megvásárolt isteni finom sajttortánkkal pedig kiülhetünk a térre és bámészkodva figyelhetjük a San Francisco-i lakosok „napzárását”.
- Nap: Golden Gate, Muir Woods
Nem csigázzuk tovább a kedélyeket, hiszen mindenki „A” hidat akarja látni, amikor eljut Frisco-ba. Hát ezen a napon jól keresztbe, kasul és körbe is bejárjuk a hidat. Ma autóbérlésre buzdítanánk titeket (25 év felett ez akár már 30-40 dollár is lehet egy napra). Így eljuthatunk az első panoráma helyszínünkre:
Baker Beach
Ezután a híd lábáig vezetünk el, ahol megint csak szép képet lehet készíteni
Ha lőttünk pár képet, jöhet a nagy séta keresztül a hídon. De figyelem, a Golden Gate az USA 2. leghosszabb hídja, majdnem 3 kilométer hosszú! Tehát az oda-vissza séta, bámészkodással és fotózással együtt, akár 2 óra is lehet.
A híd túloldalán pedig ismét egy kilátópontot találunk, ahonnan nem csak a hídról, de a távoli Alcatraz börtönről is készíthetünk pár felvételt:
Innen jutunk el az utolsó kilátópontunkra, ami a hídtól nyugatra található egy domboldalon, így ehhez hasonló csodás képeket készíthetnünk (nekem ez volt a kedvencem):
Innen vezetünk tovább a Muir Woods Nemzeti Parkba, ahol a délutánt a vörösfenyő óriások közt töltjük.
- Nap: Fisherman’s Wharf, Alcatraz
A harmadik nap nagyrészt a Fisherman’s Wharf elnevezésű „rakparton” töltjük. Igazi óceánparti városérzését kapjuk, hiszen az éttermek mellett piacként funkcionáló standokkal is tömve a hely. Nagyobbnál nagyobb, és furcsábbnál furcsább tengeri herkentyűk mozgolódnak mindenhol, amiket a halászok még aznap fogtak ki. Hopp a következő pillanatban előtted dobják bele az óriási homárt a lobogó vízbe. Mi is betértünk az egyik étterembe, ahol mindenképp ajánlani tudom a Chowder levest, amit egyszerűen sűrű hallevesnek aposztrofálhatunk, kagylókkal vagy akár rákokkal. Legjobb, amikor kenyérben szolgálják fel! Itt akár egy kisebb homár lakomát is csaphatunk, nem olyan vészes az ára (egy fél homár már 20$-ért is rendelhető). A tengeri kajákat nem kedvelők számára pedig bátran ajánlom (ha már Amerikában vagyunk) az Inn’n’Out burgert. Kevés finomabb hamburgert kóstoltam, pedig volt szerencsém már párhoz!
Ha tovább sétálunk, a mólón eljuthatunk a Pier39-hez. Ez a móló pedig nem másról híres, mint az azt elfoglaló oroszlánfókákról! Igen a fókák teljesen kisajátították maguknak a helyet, de annyira aranyosak és turistacsalogatók, hogy nem kergetik el őket. Remek dolog ezeket a mókás állatokat ilyen közelről látni úgy, hogy mégis a vadonban vannak és nem a ketrecek mögött.
A hely ezen kívül sok vásárlási lehetőséget nyújt, akár a tipikus turista szuveníreket is. De találunk még itt mini vidámparkot, sőt egy tengeralattjárót is, ami múzeumként funkcionál.
Késő délután pedig irány a világ legismertebb börtöne – Az Alcatraz. A leghíresebb elítélt vitathatatlanul Al Capone. A hely tényleg megtartotta eredeti „báját”, az embernek a hideg futkos a hátán a vezetett túra során.
- Nap: McWay Falls
Mielőtt a kommenthuszárok szokás szerint habzó szájjal elkezdenék csapkodni a billentyűjüket: IGEN, A MCWAY FALLS NEM SAN FRANCISCO VÁROSÁBAN TALÁLHATÓ. Ha sikerült ezen túltennünk magunkat, akkor vágjunk is bele, hiszen ez az egyik legcsodálatosabb hely, ahol valaha jártam.
Itt is kocsi bérlésre szorulunk, de nem fogjuk megbánni, hiszen maga az út is legalább annyira lebilincselő lesz, mint a cél. A világhírű Pacific Highway-en kell elindulnunk Dél felé. Ez az út több listán is a világ top 5 roadtrip-jében szerepel. A sziklaszirten, közvetlen az óceán mellett kanyargó út lélegzetelállító. Érdemes minél több helyen megállnunk, de azért vegyük figyelembe, hogy az út nettó 4 óra csak odafele. De ha nem bánjuk, hogy az egész napunk elmegy, olyan látványban lehet részünk, mint például a parton napozó fókák, vagy a vízből ugráló palackorrú delfinek, de mi még távolban integető hosszúszárnyú bálnákat is láttunk.
Na és ha végre eljutunk az úticélunkhoz a következő látvány tárul elénk:
Vízesés egyenesen az óceánba (igaz ma már csak dagály idején). Tényleg egy varázslatos hely, és ha hiszitek, ha nem, ez az egész környék egyszer valakinek a saját birtoka volt. Lathrop Brown és felesége Héléne Hooper Brown 1924-ben vették meg a birtokot, és építettek egy meseszép villát a domboldalra, óceáni naplemente és vízesés panorámával. Nem rossz, mi? A pár 56-ban Floridába költözött, ahol Lathrop ’59-ben elhunyt, felesége ’61-ben pedig az államnak ajándékozta a birtokot. A házat bár elbontották, az alapja megvan, így remek kilátópont lett belőle. A vízeséshez nem szabad lemenni, egyrészt a természeti kincs megőrzése miatt, és az omlásveszély miatt sem.
- Nap: Twin Peaks, Painted Ladies
Hazaindulás előtt, az utolsó napon megmásszuk a város egyik legmagasabb pontját, a Twin Peaks-et. Innen szépen belátható a város és a Golden Gate híd is.
Ezek után már csak egy nevezetességre invitálnánk benneteket, ez pedig a Painted Ladies névre keresztelt aranyos kis házsort. Biztos sokaknak már ismerős ez a kép:
Amíg várunk a reptéri transzferünk indulására, a házak előtt lévő Alamo Square parkban ejtőzhetünk a fák lombjai alatt. Persze ne sokáig, le ne késsük a gépet!
Ez lett volna a mi 5 napunk San Francisco-ban. Írjátok meg kommentbe, ti merre voltatok még, ha már jártatok ebben a csodás városban!
Az eheti képeket Pinterest oldalunkon újból megtaláljátok: hu.pinterest.com/5napavrosban/
A következő héten pedig Velencébe látogatunk el, amit már hétfőtől követhettek Facebook oldalunkon: Facebook.com/5napavarosban