5 Nap a Városban

5 Nap a Városban

Bom dia, Lisboa! - 5 nap a felfedezők hazájában

2017. március 12. - cs_zita

dscf6585.JPG

Bom dia, azaz jó napot! Ezen a héten visszatértünk Európába, ráadásul az elmúlt évek egyik legfelkapottabb városát, Lisszabont látogattuk meg. A naponta posztolt élmények mellett érkezik egy kis gasztronómiai kitekintés, éjszakai élet, meg persze hangulatok és tippek!

Eddig kivétel nélkül minden ismerősöm imádta Lisszabont és a magyarokkal beszélve általában az a konklúzió, hogy nagyon megtalálták magukat a városban annak ellenére, hogy kulturálisan és sok szempontból nem hasonlít az otthonunkra.

Lisszabon egy nagyváros, azonban közelebbről nézve a lényegi rész a folyóparton koncentrálódó városmag és annak szűkebben vett környéke. A város elrendezése is jól átlátható és könnyen megérthető, a távolságokat sétálva is meg lehet tenni. A turisták pár nap alatt „beletanulnak” Lisszabonba, ami a nagyvárosi jelleg mellé egy otthonosság-érzetet ad.

A sztereotip mediterrán jellemzőkből ide is jutott egy kevés: kapkodás helyett inkább a kényelmesség jellemző, macskaköves utcák, pálmafák és kiváló kávé. Egyedi vonása a portugál épületeknek, hogy színes festett csempék díszítik, a helyi elnevezésük azulejos.

A közlekedésben 4 metróvonal segít minket és buszok. A sárga villamosok inkább a turizmusról szólnak és kevésbé a praktikus közlekedésről. A taxisokra figyelni kell, különösen, ha a reptérről akarunk bejönni (erre inkább a metrót javaslom, lényegesen olcsóbb és elég gyors). Sajnos a biciklizés közel sem akkora életforma, mint itthon, ennek az is lehet az oka, hogy a város dombokra épült, sok a meredek lejtős utca, ami nem túl kedvező két kerékkel.

És ha már a kultúra szó többször is elhangzik: a lakosságot, az épített környezetet és az élő portugál kultúrát nehéz lenne homogénnek leírni. Az afrikai, arab, dél-amerikai hatásokon túl a történelemkönyvekből ismert brit kereskedelmi kapcsolatok is nyomot hagynak egyes pontokon.

Na de nézzük meg közelebbről is, mit fedeztünk fel 5 nap alatt Lisszabonról!

1. nap - villamossal Alfamába

Lisszabon történelmi városmagja a keleti részen található Alfama, ami a mór uralom alatt már létezett és később innen terjeszkedett nyugat felé a város. Alfama a nagy 1755-ös földrengést is túlélte és szemben az újjáépített nyugatabbi részekkel, megőrizte kanyargós szűk utcáit és festői rendezetlenségét.

A 28-as villamosra pattanva nagyon könnyen a legszebb kilátóhelyeken találhatjuk magunkat, a leghíresebb talán a Portas do Sol, kihagyhatatlan hely fotózásra, a domboldalon fekvő épületek és a folyó látványa csodálatos panorámában tárul elénk. Bármelyik irányba indulunk, valami érdekességre bukkanunk.

dscf7299.JPG

dscf7306.JPG

Észak-nyugatra találjuk például a São Jorge várat, ami a XVI. század elejéig a királyi rezidencia volt. A várrom körül órákat lehet sétálni, a falak mögül pedig a teljes város látható felülnézetből, nem csak egy-egy részlete.

Este pedig érdemes egy fado bárba elnézni, de előtte tájékozódjatok róluk, mert vannak kifejezetten turistákra árazott előadások és vannak olyan bárok is, ahova a helyiek járnak. A fado egy portugál zenei műfaj, melankolikus hangvétel és kötött forma jellemzi: egy énekes és két gitár. Bár szomorkás hangulatú zenéről van szó, a fellépések szigorúan vett intimitása (nincs mászkálás a bárban, becsukják az ajtókat) és az ének szépsége inkább ünnepi és szép, mint elszomorító.

2. nap - séta Belémben

Alfama mellett a másik emblematikus és gazdag történelmi háttérrel rendelkező városrész Belém. Belém arról nevezetes, hogy Vasco da Gama és a XV-XVI. század felfedezői innen indultak útnak. Erről árulkodik a Felfedezők Emlékműve és egy földre festett hatalmas iránytű is.

dscf7907.JPG

dscf7919.JPG

A gasztronómiai harangokat ezen a ponton meg kell kongatnom, ugyanis az eredeti Pastel de Nata itt készül Belémben. Ez egy aprósütemény, ami egy leveles tésztából készült kehelyhez hasonlít, megtöltve vaníliapudingra emlékeztető töltelékkel. Az édesszájúaknak tetszeni fog, nagyon portugál.

dscf8073.JPG

A Szent Jeromos-rend kolostortemplomába sajnos nem sikerült bejutnunk, viszont elsétáltunk az ismerkedés lezárásaként elsétáltunk a Belém-toronyig. A vízen úszó torony egészen mesebeli, a parton pedig van egy park, ahol szabadtéri koncerteket rendeznek már tavasszal is. Érdemes egy napot és akár az estét is rászánni erre a különleges városrészre.

3. nap - Mercado da Ribeira és gasztronómiai felfedezések

Lisszabon két történelmi városrészét megjártuk már, nézzünk körül a kettő közt található belvárosban is egy kicsit!

dscf7121.JPG

dscf7124.JPG

Kihagyhatatlan élmény a Cais do Sodré-nál található piac, a Mercado da Ribeira, másik nevén Time Out Market. Igazból ez nem egy egyszerű piac, inkább egy kétfunkciós csarnok: az egyik felében klasszikus piac van friss halakkal, zöldségekkel és gyümölcsökkel, az épület másik terme pedig egy street food csarnok.

A kialakítás során nem az volt a fontos, hogy portugál ételeket helyezzenek előtérbe, inkább sokszínűség és változatosság uralkodik. A hamburgerektől kezdve az ázsiai, olasz konyhán át serrano sonkákkal vagy akár a híres Santini fagylalttal is csillapíthatjátok a kínzó éhséget.

281.jpg

Ha van rá időtök, próbáljátok ki az UMA-t is. Ez egy pici étterem a Baixa-Chiado környékén, a tenger gyümölcseit kedvelőknek tökéletes vacsoraállomás. A kecskesajtból és péksüteményből álló előétel után nagy edényben hozták ki a tenger gyümölcseit rizzsel. A rákokat, kagylókat és a rizst valószínűleg együtt főzték, mi imádtuk. Egy család vezeti a pár asztalkából álló helyet, az idős tulajdonos saját maga hozza-viszi a terítéket és az ételeket.

4. nap - Carcavelos és bulizás

Azért az mégsem lehet, hogy ne feküdjünk egy kicsit az óceánparton, ha már eljöttünk Lisszabonba!

Szerencsére elég csak visszatérni a Cais do Sodré-ra, ahonnan 20 percenként indulnak vonatok Carcavelos irányába. Egy üdülőtelepülésre érkezünk, ahol kis séta után máris a homokos parton találjuk magunkat.

dscf6744.JPG

dscf6745.JPG

Carcavelos partja egy szabadstrand, öltözők és büfék vannak, viszont értékmegőrzésre ne számítsatok. Meglepő, de már márciusban ragyogó napsütés és 20 fok várt minket, a fürdőruhák is előkerültek. Ha vadabb hullámokra és szörfözésre vágytok, akkor Costa da Caparicába érdemes átbuszozni, de ha napozást és fürdést kerestek, Carcavelos egy gyors és olcsó lehetőség.

A strandolós nap befejezéseként körülnéztünk a lisszaboni éjszakai életben is.

Tipp: lehet programokat szervezni este 8-ra is, de ha a bárok és a bulizás a cél, felesleges ilyen korai időpontot választani. 11 előtt egyszerűen nem érdemes elindulni, a mediterrán életstílus kényelmesebben diktálja az időt. A bulikban hajnali 2 óra az a határ, ameddig még ingyenesen vagy kedvezményesen mehettek be a helyekre, mivel ez korai érkezésnek számít.

p1000924.jpg

Bairro Alto szűk utcáiban végtelen sok bár várja esténként a helyi fiatalokat és a nem elhanyagolható mennyiségű erasmusos diákot – ez utóbbiak megnyerésére különböző italakciókkal licitálnak egymásra. Az Erasmus Corner egy külön negyed ebben a forgatagban, itt bármikor bele lehet futni a külföldiek nagyobb csapataiba.

dsc_8421.jpg

Pink Street az egyik legkézenfekvőbb hely a lisszaboni éjszakában, nem meglepő módon itt is bárok és szórakozóhelyek jelentik a kínálatot. Az utca padlója egyébként tényleg rózsaszín, bár ez éjszaka nem nagyon látszik. Itt található a Champanharia do Cais és a szintén felkapott Musicbox is.

5. nap - kastélyok mesebeli városa, Sintra

Utolsó napunkon a romantikus kastélyok városába, Sintrába vonatoztunk át. A napot egy kávézóban indítottuk, ahol a Travesseiro de Sintra-t kóstoltuk meg.

dscf6124.jpg

A sütemény neve egyébként párnát jelent a portugál nyelv brazil változatában, én inkább cukorpárnának hívnám, talán a képen is jól látható, miért. A belsejében lévő krém (Doce de Ovos) összetevői pedig tojássárga és rengeteg cukor.

A városka nyugati fele egy nemzeti park része, egyes pontjai az UNESCO Világörökség részei. Mi két látványosságot emelnénk ki, amik a legnagyobb hatással voltak ránk, Quinta de Regaleira-t és a Palácio Nacional de Pena-t.

dscf6176.jpg

A városközponttól sétálva jutottunk el Quinta de Regaleira-ba. A birtok egy gótikus-romantikus stílusú kastélyból, egy parkból és egy kápolnából áll. Egy gazdag portói kereskedőcsaládhoz kötődik, de több tulajdonosa is volt később. A park bejárása önmagában is egy többórás program: barlangok, kis vízesések, titkos padok és tornyok közt lehet elveszni. A kastély kívülről és belülről is meseszerű!

dscf6306.jpg

dscf6334.jpg

A park egyik hegymagaslatán fekvő Palácio Nacional de Pena pontosan olyan, mint ahogy egy színes, arab hatású palotát elképzelnék egy disney rajzfilmben. Ha nem akartok sok pénzt költeni, lehet olyan jegyet is venni, ami csak a külső körbejárásra jogosít fel, bőven megéri, a képek beszélnek erről helyettem is.

dscf7082.JPG

2015 óta közvetlen repülőjáratokkal is eljuthatunk Lisszabonba, ezeket nagyon jó áron ki lehet fogni, ha időben foglaltok. Ha már jártatok erre Ti is, osszátok meg velünk az élményeiteket kommentben!

Jövő héten pedig irány Chicago, kövessetek minket facebookon és pinteresten is!

facebook.com/5napavarosban

hu.pinterest.com/5napavrosban/

A bejegyzés trackback címe:

https://5napavarosban.blog.hu/api/trackback/id/tr3712332155

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Étteremkritikus · http://legjobbetterem.blog.hu 2017.03.14. 23:30:41

Lisszabon az egyik kedvenc városom! Sose felejtem el az idősödő pincért, aki lábasban tálalt hurka és kolbászkóstolót és petrezselymes ételeket ajánlott helyi specialitásként, majd csodálkozott, amikor megtudta, hogy disznótoros Magyarországon is van és petrezselyemzöldet is használunk.
süti beállítások módosítása